A mai szemszögből primitív játéknak számító Jumping Jack órákig le tudta kötni a felhasználót hiszen az egyszerű játékmenet megannyi izgalmat rejtett. Jack, a kis pálcikaember figura célja az volt, hogy különböző szinteken keresztül alulról kezdve feljusson a legfelső szintre. A szintek között ugrással lehetett váltani akkor amikor a folyamatosan mozgó szabad nyílás pontosan a fejünk felé ért. Ugyanakkor ha az adott szinten a mozgó nyílás alánk ért: leeshettünk egy-két szinttel lejjebb és csúnyán megüthettük magunkat.
Ha teljesítettünk egy pályát, nehezebb pálya következett: fokozatosan megjelentek a szinteken egyirányban mozgó ellenfelek is, akikkel ajánlatos volt nem találkozni.
A játékban az volt az igazán idegesítő, hogy általában akkor szívtuk meg a dolgot mikor már a legfelső szint közelében voltunk. A rosszindulatú program precízen ügyelt arra, hogy ha egy lyuknál leesünk akkor ne csak 1 szintet essünk, hanem leesve az alsó szintre onnan tovább és tovább esve visszajussunk a kiindulási helyzethez. Mikor leestünk uis. nem volt időnk azonnal akciózni mivel a kis pálcika figura Jack, kis ideig földön fekve jajgatott csillagokat látva s így a játékos tehetelen volt...
A játék egyszerű alapötlete több ugrálós/árkád játék megalkotását ihlette. Így hát mindenképpen Spectrum klasszikusként lehet említeni ezen aranyos kis játékot.
