ZX Spectrum

A mostani PC (és egyéb konzolos) versenyzős játékok közt igazi csemegének számítanak a krosszmotoros játékok. Gondoljunk csak a quad motorversenyes Pure-ra vagy annak "testvérére" a Nail'd-ra. Persze ezek a játékok az élményen túl kielégítik a kor követelményeit, fogyasztói elvárásait és ki is használják a számítástechnika és technológia jelen korában biztosított feltételeit.

Anno Spectrumunknál sem volt ez másképp. Versenyzős játékokra igény volt, így - természetesen voltak is versenyzős- motorversenyzős játékok. Én rengeteget játszottam például a Speed King-gel meg valami hasonló motorversennyel is (a neve bizIsten nem ugrik most be, még ha agyonvernének sem - aki esetleg tudja az írja meg: töltéskor egy egyszínű fekete oldalra dőlő motor jelent meg + alatta a cím ami sehogyan sem utalt a motorversenyzésre...). Maga a Speed King alapul szolgált a későbbi motorversenyes játékokhoz amik utána már tucatjával jelentek meg a későbbi számítógépekre.

Oldalnézeti motor ugratós versennyel is játszottam aminek (gondolom a nehézség és kevés akció miatt) nem volt folytatása ill. sikere, hiszen a Jump Challenge című játéknál inkább a technika és az ügyesség számított. Emlékszem, hogy vagy 1 órába telt mire az első ugratásnál (ami mellesleg egy BMX kerékpárral történt) ráéreztem a technikára.

No de visszatérve a quad és enduro motorversenyekhez azt már gondolom sejtitek, hogy ZX Spectrumra is íródtak ilyen típusú játékok az akkori technikai lehetőségeit maximálisan kihasználva.

Az Enduro egy primitívnek tűnő quad motorversenyes játék volt ahol csak 4 gombbal (jobbra ill. balra tarts, gyorsítás, fék) kellett versenyezni de ettől függetlenül izgalmas és szórakoztató volt (korábban már említettem, hogy a primitívebb Spectrumos játékok akcióélményükkel kompenzálták egyszerűségüket). Nem beszélve, hogy itt már megjelent a környezet változása ami alapja lett az autóversenyes játékoknak (nyár - zöld terep, tél - havas táj, háttérben mozgó hegyek, stb.).

Maga az Enduro Racer már egy komolyabb game volt. Kurva sokáig töltött és mellette baromi nehéz volt a pályákat megnyerni amivel persze a következő pályára tudtunk lépni. Egy enduro motorral kellett nyomulni és mindenféle akadályokat és ellenséges járműveket kellett kikerülni, no meg tűéles kanyarokat kellett bevenni borulás nélkül. Emelkedőknél ugratás volt aminél külön élmény és izgalom volt, hogy hogyan és hova érünk földet. Persze ha sikeres volt a hatalmas ugratás, akkor közelebb és közelebb kerültünk a célhoz - hiszen előrébb jutottunk. Maga a grafika szépen kidolgozott volt (táj, akadályok, motorok, autók). Az adott pályák mindig egyszínűek voltak és játékosunk vagy 5 állókép (megy egyenesen, balra dől, jobbra dől, ugrat, felbukik) variációjából adta az izgalmas mozgását. Az első pálya zöld volt és fás, a második sárga és persze a sivatagban játszódott, a harmadik világoskék és télen történt a verseny, az utána következő...nos nem tudom, addig nem jutottam el. : )